Ez év első keresztelője, húsvéthétfőn

A lelkipásztor is “locsolt” húsvét másodnapján Erdőd református gyülekezetében, ugyanis idén először keresztelőre került sor.

Rácz Ervin lelkipásztor az élet nagypéntekjeiből, azaz szenvedéseiből és nagyszombatjaiból, zűrzavaraiból való feltámadást hirdette a gyülekezetnek: „Ti pedig választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet, Isten tulajdon népe vagytok, hogy hirdessétek a hatalmas tetteit annak, aki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el titeket,” (1Pét 2,9)

Ezt követően Szabó Noémi Alexandra részesült a keresztség sákramentumában. Neveinek jelentése: szépség és harcos. Mind a kettő pozitív értelemben legyen érvényes rá! Isten segítse életútján!

Kategória: Események | Szóljon hozzá most!

Magyar bástya Erdődön

vendegekTörténelmi szempontból az egyik legpatinásabb, leghíresebb település Szatmár megyében Erdőd. Turisták tömege érkezik évente a Bükk-aljai városkába, iskolai csoportok, gyülekezetek, magánszemélyek kíváncsiak Petőfire és a gazdag egyházi múltra.

De sok esetben sajnos még mindig csalódniuk kell. Erdőd híres várában, ahol a múlt magyarul beszél, ma már senki nem szól Petőfi, legfeljebb Shakespeare nyelvén. A Magyarországról, vagy más országból érkező vendégek angolul, a többiek románul hallgatják a történelmi (meg)magyarázatot.

Így tehát, nem marad más, még mindig az egyházak azok, akik segíthetnek, hiszen még mindig magyarul hangzik a prédikáció a helyi római katolikus, református és neoprotestáns gyülekezetekben. A helyi református templom központi fekvésének köszönhetően, és hogy éppen előtte ékeskedik a Petőfi-Szendrey szoborcsoport, több ízben is kimentett már turistákat az informálatlanság kátyújából. Többen előrejelentkeznek, mások improvizálnak, de a költő házasságkötésének helyszíne vonzza az anyaországi testvéreket, és nemcsak.

Elmúlt hónapban két előre bejelentkező csoport is előbb a református templomba jött kiselőadást hallgatni: március első felében a Budapesti Kaffka Margit Iskola diákcsoportja, elmúlt héten pedig a szintén fővárosi Szent Margit Iskola szülői csoportja érkezett, utóbbi Póti Eduárd történelemtanár vezetésével. (Ezekről a látogatásokról láthatunk képeket az alábbiakban)

Minden esetben (évente többtíz csoportnak) Rácz Ervin helyi református lelkipásztor tart tájékoztatót. Beszél természetesen Petőfi Sándorról és az Erdődi Várról, de arról is, hogy a történelmi egyházak is ősfészeknek, bölcsőnek tekintik Erdődöt. Bakócz Tamás révén olyan szülöttéről beszélhetünk a településnek, aki kis híján római pápa lett a 16. század elején, s ha az a volna nem lett volna…, de a „ha”-val kezdődő mondatoknak nem sok értelme van. A protestánsok szintén kiemelkedő fontosságúnak tartják a városkát, hiszen Kárpát-Medence első magyar zsinatát 1545-ben ott tartják, 29 lelkész jelenlétével, Drágffy Gáspár főúr összehívásával, özvegye Báthori Anna védnöksége alatt és Kopácsi István elnökletével. A lelkész ugyanakkor biztatásul szól arról is, hogy az erdődi református gyülekezet 240 év elteltével lett ismét anyaegyházközség 2009-ben, ezzel is bizonyítva: van feltámadás.

Legutóbb is elhangzott a kérdése, de többször is felteszik: van-e itt jövője a magyarságnak? Mindenesetben így szól a válasz, ha van hit, akkor van jövő, van remény. De csak akkor! Ha állandóan kesergünk, elégedetlenkedünk, nyavalygunk, akkor ne csodálkozzunk, ha gyermekeink elfutnak ettől és külföldre menekülnek: hiszen folyamatosan azt kommunikáljuk, hogy ez itt nem jó. Pedig soha a történelemben nem volt ennyi ennivalónk és ruhánk, mint most. Ha azonban van hitünk, akkor van jövőképünk és megelégedett szívünk, ami erőt ad a kitartásra és a fejlődésre is.

Az egyházak egyik kardinális szerepe ma is a magyarság megtartása. De ez csak Krisztusban lehetséges. Nélküle mellveregetős, száraz szlogeneket, kampánybeszédeket hallhatunk, vele azonban lesz erőnk akár több gyereket is bevállalni, összetartani közösséget, bízni és remélni. Van tehát bástya Erdődön, ahol a lelki szemek előtt még mindig piros-fehér-zöld lobogót fúj a Szentlélek szele.

További KÉPEK ITT

Kategória: Nincs kategorizálva | Szóljon hozzá most!

Imádkozz! Hatsz, nemzetedért – Március idusa Erdődön

IMG_7354-620x330Ha Szatmár megyében valahol kiemelkedő figyelmet érdemel a nemzeti ünnep, akkor mindenképpen Erdőd élen jár ebben. Az egykor Petőfi Sándor és Szendrey Júlia házasságkötésének otthont adó városkában idén is méltóképpen ünnepeltek.

Hogy az erdődiek is csatlakozni tudjanak a 15-i központi rendezvényhez, egy nappal előtte, azaz kedden ünnepeltek. A református templomban 16 órakor kezdődött a közös ünnep, ahol a szinte megtelt hajlékban Rácz Ervin házigazda lelkész hirdette az Úr szavát a 106. zsoltár 23. verse alapján: „(Isten) azt gondolta, hogy kipusztítja őket, de választottja, Mózes elébe állt a hasadékba, hogy elfordítsa haragját, és el ne veszítse őket.” Örökéletfontosságú kérdés az, hogy imádkozunk-e a nemzetünkért. Vajon Isten talál-e kő- betonkemény, hiteles imádkozó életű embereket népünk körében, akik odaállnak a résre, vagy csak a máz, a habarcs, a „sóder” megy hit és magyarság tekintetében? – tette fel a kérdést az igehirdető. Ugyanakkor bátorított Istennek engedelmeskedő, benne bízó életre. Varga Sándor színművész válaszolt szavalatával az igehirdetésre.

Kereskényi Sándor irodalomtörténész Petőfi eszmeiségéről tartott érdekes előadást, hiszen a „természet vadvirága” nemcsak poétikailag, hanem eszmeileg is nagyon művelt volt. Az előadó elmondta, hogy Petőfit rendkívül érzékenyen érintett minden társadalmi egyenlőtlenség, ő a lázadó gondolkodás magyar modellje: „Egyenlőek vagyunk más nemzettel, most feladatunk van a világtörténelemben, méltónak lenni önmagunkhoz.” – vallotta a költő. Az előadást követően egy saját vers hangzott el Bumbár Márton tehetséges ifjú ajkáról.

A nemzeti imádság eléneklése után a templom előtti Petőfi-Szendrey szobornál Lukács Gyöngyi a helyi iskola aligazgatónője konferált, a polgármester köszöntött, verses-énekes előadást adtak elő a gyermekek Kajtár Magdolna felkészítésében. Az ünnepség koszorúzással és szeretetvendégséggel ért véget.

További képekt ITT

Kategória: Nincs kategorizálva | Szóljon hozzá most!

Tízedik Petőfi Sándor Szavalóverseny Erdődön

IMG_6953Az Erdődi Petőfi Kör tízedik alkalommal szervezte meg a Petőfi Sándor szavalóversenyt, melynek döntőjébe 23 alsó tagozatos diák jutott be. Három korcsoportban mérették meg magukat, egy kötelező és egy választott verset szavalva.

Erdőd Város Rendezvénytermében, pénteken délelőtt 10 órától Cucuiat Attila tanító konferálta az eseményt, s mindjárt az elején győztesnek kiáltotta ki mindegyik versenyzőt, ugyanis mindegyikőjük gazdagabb lett két verssel. A zsűri tagjai voltak: Kajtár Magdolna magyar szakos tanárnő, Elek György újságíró, Harsányi László erdődi római katolikus esperes és Rácz Ervin erdődi református lelkipásztor.

Mialatt a zsűri tagjai visszavonultak, Kajtár Magdolna irányításával március idusai hangulatot teremtettek a diákok, Petőfi Sándor köre építve verses-énekes műsorukat.

Az előkészítősök csoportjában első helyet érte el Erős Krisztina-Beáta, második Horvát Ilona, harmadik pedig Lakatos Krisztofer-József lett. Az első és másodikosok versenyében Molnár Aliz-Abigél győzedelmeskedett, őt követte a dobogó második fokán Lakatos Kevin, harmadik helyen Oláh Réka-Márta, negyediken pedig Pop Rafaella végzett. A legkiélezettebb és a legszínvonalasabb verseny a harmadikosok és a negyedikesek között volt. Egyforma pontozással nyert Lakatos Róbert és Bányai Mátyás. A második helyet Varga Ivett-Renáta szerezte meg. A harmadik helyen szinte holtverseny alakult ki Dulányi Jázmin és Görcsi Barbara között. Értékes és tehetséges gyerekek szavaltak a versenyen, ezekre az értékekre pedig továbbra is vigyázni kell!

További képek ITT

Kategória: Események | Szóljon hozzá most!

Krisztus szeretetétől szorongatva, sürgetve, Erdőd imahetén

erdodÁldásos imahetet tudhat maga mögött Erdőd imádkozó népe, a városi szintűnek mondható rendezvénysorozaton mindegyik alkalommal szép számban jelentek meg reformátusokon kívül római katolikusok, görög katolikusok és ortodoxok is. A reformáció évében is a református templom adott helyet e lélekemelő alkalom-együttesnek.

Az imahét első napján, múlt vasárnap Harsányi László erdődi esperes, plébános szolgált. Ő a szeretet erejéről beszélt, mely sürget, szorongat minket. Cucuiat Attila, a hét „kölcsönkért” kántora vezetésével a római katolikus gyülekezet énekkara is szolgált. Második imaheti alkalmon, hétfőn, Kaszaniczki Csongor ifjakkal együtt érkezett a gyülekezetbe a Szatmár-Láncos Református Egyházközség beosztott lelkészeként és biztatott arra, hogy az Isten útját válasszák az egybegyűltek. Harmadik napon a boldogságról és a minőségi időről hallhattak tanítást Pallai Béla nagypeleskei görög katolikus parókustól. A szerdai napon Isten Igéjének teremtő, változtató erejéről szólt Genda Árpád-Szabolcs pettyéni református lelkipásztor. Csütörtök este Tóbiás Tibor-György az új szív lehetőségéről prédikált, majd bemutatta azokat a gyülekezeteket, ahol kedves feleségével Tóbiás Csiki Emőkevel szolgálnak: Szemlak, Nagylak, Pécska, Kispereg, Nagypereg. Pénteken este Pálffy Tamás Szabolcs unitárius lelkész prédikált Isten szövetségéről és az áldásról. A vendéglelkészek sorát, szombaton, Szász Bálint Róbert zilahi esperes, szilágysámsoni lelkipásztor zárta a békéltetés szolgálatára buzdítva, a Bízz Band pedig ifjúsági énekeket énekelt. Rácz Ervin házigazda lelkipásztor a záró vasárnapon a Végtelennel való találkozásra, és vele való megbékélésre bátorított.

Nagyon ügyesen szolgáltak a református gyülekezet kicsinyei, a gyerekek, szép és hosszú verseket szavalva. Az ifjak liturgusi szolgálatot végeztek. A református gyülekezet énekkara is szinte minden nap szolgált, lelkesen és bátran. A kicsiny református gyülekezet vezetői és önkéntesei egész héten szorgoskodtak az Isten dicsőségére és Krisztus szeretetétől szorongatva, sürgetve. Az istentisztelet utáni alkalmak olykor bibliaórai beszélgetésekbe torkoltak, és már csak ezért is érdemes volt ott lenni.

További képek ITT

Kategória: Események | Szóljon hozzá most!

Farsang Erdődön

Farsangot szervezett a tízéves Petőfi kör.

Szombaton este Erdőd Város Rendezvénytermében a testvértelepülés Napkor és a helyiek néptánccsoportja emelte a rendezvény színvonalát. A Retromania Zenekar kitűnő hangulatot teremtett. A gyerekek szebbnél szebb jelmezt öltöttek és ugyan hajnalig tartott a táncmulatság, reformátusaink másnap reggel figyelmesen vettek részt az istentiszteleten és készültek jövő héten kezdődő imahétre.

Kategória: Események | Szóljon hozzá most!

Az Erdődi Református Egyházközség élete 2016-ban

Kategória: Események | Szóljon hozzá most!

Új év, új szív, új lendület Erdődön, Petőfi születésnapján

erdod1Már szokássá vált a Bükk alján, hogy az Erdődi Református Egyházközség és az Erdődi Petőfi Kör néhány tagja az újévi istentisztelet után kivonul a templom előtt található Petőfi-Szendrey szobor elé. Az év első napján Petőfi Sándor születésének 194. évfordulóját ünnepelték.

Vasárnap, január 1-én, a délelőtt 11 órakor kezdődő istentiszteleten Rácz Ervin lelkipásztor a 2017-es év bibliai igéje alapján hirdette Isten szavát: „Új szívet adok nektek, és új lelket adok belétek. Elveszem testetekből a kőszívet, és hússzívet adok nektek.” (Ezékiel 36,26) A reformáció évében fontos szerep hárulhat az erdődi gyülekezetre, hiszen múltja erre rendeli. Ezért is fontos elfogadni azt a hússzívet, ami értelmünk, érzelmünk és akaratunk megújulásával érkezik. Isten nem púderezik, nem takar, hanem belső kisugárzást, szívbéli innovációt kínál.

Az év elei közgyűlés után a Petőfi kör tagjai koszorút helyeztek el a templom előtti szoborhoz. Előtte a református lelkész néhány mondatban emlékeztetett Petőfi fiatalos lendületére. Ebből az új lendületből az evangélikus költőtől a reformáció évében is tanulhatnak az erdődiek. Petőfi Sándor és Szendrey Júlia 1847. szeptember 8-án a Homoród-parti kisvárosban kötött házasságot, ezt az emléket ápolja az erdődi közösség kicsiny, de élni akaró magyarsága.

További képek ITT

Kategória: Események | Szóljon hozzá most!

Éljünk a világossággal! – Karácsony Erdődön

Karácsony szentestéjén és első napja délelőttjén is áldott alkalmon vehetett részt az erdődi református gyülekezet, Míg szombat este leginkább a gyerekeken volt a figyelem, addig ünnep első napján legátus igehirdetése tette különlegesség az ünnepet a Homoród-parti kisvárosban.

Szombat este 17 órától Rácz Ervin helyi lelkész hirdette az Igét: „Abban nyilvánult meg Isten irántunk való szeretete, hogy az ő egyszülött Fiát küldte el Isten a világra, hogy éljünk általa.” (1Ján 4,9). Az igehirdető felhívta a figyelmet, hogy nekünk valóban élnünk kellene az Isten szeretetével. Ehelyett mi azt az ajándékot sokszor nem fogadjuk, továbbküldjük, mert azt hisszük másnak van szükség rá, esetleg csupán ünnepi díszként kezeljük, mint Kis Jézuskát. Sokan pedig azt hiszik, hogy túlélőcsomag, amit csak a bajban, a szükségben használnak. Az élet minden területén szükségünk van erre a csomagra, élnünk kell vele.

A gyermekek bizonyságtétele mosolyt csalt a gyülekezet ajkára, az ifjak pedig tanulságos történetet tolmácsoltak, a végén pedig a gyülekezet együtt kántált.

A vasárnap délelőtti istentiszteleten úrvacsorai közösségben örült a bűnbocsánatnak a gyülekezet. Vajas Petra az ézsaiási protoevangéliumot hozta: „A nép, amely sötétségben jár, nagy világosságot lát. Akik a halál árnyékának földjén laknak, azok fölött fény ragyog föl. Te megsokasítod e népet, nagy örömöt szerzel neki, és úgy örvendeznek előtted, mint ahogy az aratók örülnek, és úgy vigadoznak, mint amikor zsákmányt osztanak. Mert terhes igáját és háta vesszejét, nyomorgatójának botját összetöröd, mint Midján napján. Mert a vitézek harci saruja és vérrel szennyezett öltözete elég, és tűz eledele lesz. Mert egy gyermek születik nekünk, fiú adatik nekünk, és az uralom az ő vállán lesz. Így nevezik: Csodálatos Tanácsadó, Erős Isten, Örökkévaló Atya, Békesség Fejedelme!” (Ézsaiás 9,2-6) Nekünk nem a sötétségre kell néznünk, hanem a sötétségben kell észrevegyük a világosságot! Sötéten látó panasz helyett a hála legyen az ajkunkon, vegyük észre Isten világos útmutatását! – buzdított a szatmárpálfalvai származású, Debrecenben tanuló teológus.

Az úrvacsorai közösség és a felszabadulás megélése után Szakács Imre főgondnok köszöntötte a legátust, „kis tiszteletes asszonyt”, és kívánt áldást életére.

Kategória: Nincs kategorizálva | Szóljon hozzá most!

Továbbépül a Drágffy-központ

Idén is sikerült egy keveset haladni a Drágffy Gáspár Egyháztörténeti Központ építésével Erdődön.

A Reformáció Emlékéve felé haladva a magyar reformáció bölcsőjében a lelki építkezés mellett fizikai megjelenése is van az imádságnak. Ha Isten is úgy akarja és élünk a centenáriumi évben elkészül az a központ, ami az erdődi gyülekezeti munkát elősegítheti majd. Ne szűnjünk meg imádkozni és dolgozni tovább érte!

Kategória: Események | Szóljon hozzá most!