Ökumenikus búcsúmeccs Erdődön

Az utóbbi években rendszeresen fociznak egymás ellen, de inkább egymással az erdődi római katolikus és református testvérek.

Mintegy négy évvel ezelőtt egy ökumenikus imahét alkalmával jött az ötlet: rendszeres focidélutánokat szervezhetnek, amelyen összemérhetik erejüket a két felekezet focizni szerető tagjai. Mivel mind a két lelkipásztor: Harsányi László római katolikus esperes és Rácz Ervin református lelkipásztor is szereti a focit, nem volt nehéz megszervezni a rendszeres alkalmat. Szakács Imre református főgondnok és volt alpolgármester birtoka kitűnő helyszín volt arra, hogy a meccseket és a harmadik félidőt is megszervezzék. Kötetlen beszélgetések, a közösség fejlesztése és az erdődi magyar emberek találkozójának alkalma volt, és lehet ez továbbra is.

A református gyülekezet ezentúl új csapatkapitányt keres, ugyanis Rácz Ervin szeptember 1-től Szigetlankára „igazol”, de ennek a közösségnek továbbra is fenn kell maradnia. Egyébként a búcsúmeccsen, szombaton, 0-2-es félidő után a katolikusok nyertek 5-2-re.

Kategória: Események | Szóljon hozzá most!

Drágffy-központ – Nyílászárók

Kategória: Események | Szóljon hozzá most!

Drágffy-központ – a java ezután jön

Idén is szépen haladtunk a Drágffy-központ és környéke építésében. A java azonban ezután jön. Szeretettel várunk minden adományt!

Kategória: Események | Szóljon hozzá most!

Foci – katolikusok vs. reformátusok

Erdődön az ökumené szellemében ismét fociztak egymással a római katolikusok és a reformátusok. Szakács Imre református főgondnok birtokán, a sérülések által tarkított meccs után a találkozáson, a közösségen és a harmadik félidőn volt a lényeg.

Kategória: Események | Szóljon hozzá most!

Ákoson kereszteltük Kása Andort

Június 25-én délelőtt az ákosi ősi Sion adott otthont Kása Zsolt és sz. Normák Melinda második gyermeke keresztelőjének.

Az anyuka erdődi, az apuka ákosi lévén a család az erdődi lelkészt kérte fel az ákosi templomban, hogy szolgáltassa ki a keresztség sákramentumát. Ő végezte az igehirdetési szolgálatot és a keresztelést is. A gyermek Andor neve alapján győztes, így földi életét már úgy kezdi, hogy a győztes Krisztushoz kapcsolhatja életét a keresztszülők közreműködésével. Ő adhat erőt és győzelmi örömöt a szülőknek, keresztszülőknek, nagyszülőknek és gyermeknek egyaránt. Isten óvja életét!

Dobai Zoltán házigazda ákosi lelkipásztor, a Nagykárolyi Református Egyházmegye főjegyzője is Isten áldását tolmácsolta a családnak.

Kategória: Események | Szóljon hozzá most!

Sárospataki vendégek az erdődi várnál

Ebben az évben a Szatmári Református Egyházmegye presbiterei és diakónusai hónaponkénti képzésben részesülhettek sárospataki professzorok jóvoltából.

Ennek a sorozatnak a záróakkordjaként Erdőd várát is meglátogatták a teológiai tanárok Tarr Csaba, az egyházkerületi presbiteri szövetség missziói bizottságának tagja vezérletével. Rácz Ervin erdődi lelkipásztor fogadta őket és beszélt többek között Erdőd és Sárospatak történelmi kapcsolatáról is.

Kategória: Események | Szóljon hozzá most!

Ez év első keresztelője, húsvéthétfőn

A lelkipásztor is “locsolt” húsvét másodnapján Erdőd református gyülekezetében, ugyanis idén először keresztelőre került sor.

Rácz Ervin lelkipásztor az élet nagypéntekjeiből, azaz szenvedéseiből és nagyszombatjaiból, zűrzavaraiból való feltámadást hirdette a gyülekezetnek: „Ti pedig választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet, Isten tulajdon népe vagytok, hogy hirdessétek a hatalmas tetteit annak, aki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el titeket,” (1Pét 2,9)

Ezt követően Szabó Noémi Alexandra részesült a keresztség sákramentumában. Neveinek jelentése: szépség és harcos. Mind a kettő pozitív értelemben legyen érvényes rá! Isten segítse életútján!

Kategória: Események | Szóljon hozzá most!

Magyar bástya Erdődön

vendegekTörténelmi szempontból az egyik legpatinásabb, leghíresebb település Szatmár megyében Erdőd. Turisták tömege érkezik évente a Bükk-aljai városkába, iskolai csoportok, gyülekezetek, magánszemélyek kíváncsiak Petőfire és a gazdag egyházi múltra.

De sok esetben sajnos még mindig csalódniuk kell. Erdőd híres várában, ahol a múlt magyarul beszél, ma már senki nem szól Petőfi, legfeljebb Shakespeare nyelvén. A Magyarországról, vagy más országból érkező vendégek angolul, a többiek románul hallgatják a történelmi (meg)magyarázatot.

Így tehát, nem marad más, még mindig az egyházak azok, akik segíthetnek, hiszen még mindig magyarul hangzik a prédikáció a helyi római katolikus, református és neoprotestáns gyülekezetekben. A helyi református templom központi fekvésének köszönhetően, és hogy éppen előtte ékeskedik a Petőfi-Szendrey szoborcsoport, több ízben is kimentett már turistákat az informálatlanság kátyújából. Többen előrejelentkeznek, mások improvizálnak, de a költő házasságkötésének helyszíne vonzza az anyaországi testvéreket, és nemcsak.

Elmúlt hónapban két előre bejelentkező csoport is előbb a református templomba jött kiselőadást hallgatni: március első felében a Budapesti Kaffka Margit Iskola diákcsoportja, elmúlt héten pedig a szintén fővárosi Szent Margit Iskola szülői csoportja érkezett, utóbbi Póti Eduárd történelemtanár vezetésével. (Ezekről a látogatásokról láthatunk képeket az alábbiakban)

Minden esetben (évente többtíz csoportnak) Rácz Ervin helyi református lelkipásztor tart tájékoztatót. Beszél természetesen Petőfi Sándorról és az Erdődi Várról, de arról is, hogy a történelmi egyházak is ősfészeknek, bölcsőnek tekintik Erdődöt. Bakócz Tamás révén olyan szülöttéről beszélhetünk a településnek, aki kis híján római pápa lett a 16. század elején, s ha az a volna nem lett volna…, de a „ha”-val kezdődő mondatoknak nem sok értelme van. A protestánsok szintén kiemelkedő fontosságúnak tartják a városkát, hiszen Kárpát-Medence első magyar zsinatát 1545-ben ott tartják, 29 lelkész jelenlétével, Drágffy Gáspár főúr összehívásával, özvegye Báthori Anna védnöksége alatt és Kopácsi István elnökletével. A lelkész ugyanakkor biztatásul szól arról is, hogy az erdődi református gyülekezet 240 év elteltével lett ismét anyaegyházközség 2009-ben, ezzel is bizonyítva: van feltámadás.

Legutóbb is elhangzott a kérdése, de többször is felteszik: van-e itt jövője a magyarságnak? Mindenesetben így szól a válasz, ha van hit, akkor van jövő, van remény. De csak akkor! Ha állandóan kesergünk, elégedetlenkedünk, nyavalygunk, akkor ne csodálkozzunk, ha gyermekeink elfutnak ettől és külföldre menekülnek: hiszen folyamatosan azt kommunikáljuk, hogy ez itt nem jó. Pedig soha a történelemben nem volt ennyi ennivalónk és ruhánk, mint most. Ha azonban van hitünk, akkor van jövőképünk és megelégedett szívünk, ami erőt ad a kitartásra és a fejlődésre is.

Az egyházak egyik kardinális szerepe ma is a magyarság megtartása. De ez csak Krisztusban lehetséges. Nélküle mellveregetős, száraz szlogeneket, kampánybeszédeket hallhatunk, vele azonban lesz erőnk akár több gyereket is bevállalni, összetartani közösséget, bízni és remélni. Van tehát bástya Erdődön, ahol a lelki szemek előtt még mindig piros-fehér-zöld lobogót fúj a Szentlélek szele.

További KÉPEK ITT

Kategória: Nincs kategorizálva | Szóljon hozzá most!

Imádkozz! Hatsz, nemzetedért – Március idusa Erdődön

IMG_7354-620x330Ha Szatmár megyében valahol kiemelkedő figyelmet érdemel a nemzeti ünnep, akkor mindenképpen Erdőd élen jár ebben. Az egykor Petőfi Sándor és Szendrey Júlia házasságkötésének otthont adó városkában idén is méltóképpen ünnepeltek.

Hogy az erdődiek is csatlakozni tudjanak a 15-i központi rendezvényhez, egy nappal előtte, azaz kedden ünnepeltek. A református templomban 16 órakor kezdődött a közös ünnep, ahol a szinte megtelt hajlékban Rácz Ervin házigazda lelkész hirdette az Úr szavát a 106. zsoltár 23. verse alapján: „(Isten) azt gondolta, hogy kipusztítja őket, de választottja, Mózes elébe állt a hasadékba, hogy elfordítsa haragját, és el ne veszítse őket.” Örökéletfontosságú kérdés az, hogy imádkozunk-e a nemzetünkért. Vajon Isten talál-e kő- betonkemény, hiteles imádkozó életű embereket népünk körében, akik odaállnak a résre, vagy csak a máz, a habarcs, a „sóder” megy hit és magyarság tekintetében? – tette fel a kérdést az igehirdető. Ugyanakkor bátorított Istennek engedelmeskedő, benne bízó életre. Varga Sándor színművész válaszolt szavalatával az igehirdetésre.

Kereskényi Sándor irodalomtörténész Petőfi eszmeiségéről tartott érdekes előadást, hiszen a „természet vadvirága” nemcsak poétikailag, hanem eszmeileg is nagyon művelt volt. Az előadó elmondta, hogy Petőfit rendkívül érzékenyen érintett minden társadalmi egyenlőtlenség, ő a lázadó gondolkodás magyar modellje: „Egyenlőek vagyunk más nemzettel, most feladatunk van a világtörténelemben, méltónak lenni önmagunkhoz.” – vallotta a költő. Az előadást követően egy saját vers hangzott el Bumbár Márton tehetséges ifjú ajkáról.

A nemzeti imádság eléneklése után a templom előtti Petőfi-Szendrey szobornál Lukács Gyöngyi a helyi iskola aligazgatónője konferált, a polgármester köszöntött, verses-énekes előadást adtak elő a gyermekek Kajtár Magdolna felkészítésében. Az ünnepség koszorúzással és szeretetvendégséggel ért véget.

További képekt ITT

Kategória: Nincs kategorizálva | Szóljon hozzá most!

Tízedik Petőfi Sándor Szavalóverseny Erdődön

IMG_6953Az Erdődi Petőfi Kör tízedik alkalommal szervezte meg a Petőfi Sándor szavalóversenyt, melynek döntőjébe 23 alsó tagozatos diák jutott be. Három korcsoportban mérették meg magukat, egy kötelező és egy választott verset szavalva.

Erdőd Város Rendezvénytermében, pénteken délelőtt 10 órától Cucuiat Attila tanító konferálta az eseményt, s mindjárt az elején győztesnek kiáltotta ki mindegyik versenyzőt, ugyanis mindegyikőjük gazdagabb lett két verssel. A zsűri tagjai voltak: Kajtár Magdolna magyar szakos tanárnő, Elek György újságíró, Harsányi László erdődi római katolikus esperes és Rácz Ervin erdődi református lelkipásztor.

Mialatt a zsűri tagjai visszavonultak, Kajtár Magdolna irányításával március idusai hangulatot teremtettek a diákok, Petőfi Sándor köre építve verses-énekes műsorukat.

Az előkészítősök csoportjában első helyet érte el Erős Krisztina-Beáta, második Horvát Ilona, harmadik pedig Lakatos Krisztofer-József lett. Az első és másodikosok versenyében Molnár Aliz-Abigél győzedelmeskedett, őt követte a dobogó második fokán Lakatos Kevin, harmadik helyen Oláh Réka-Márta, negyediken pedig Pop Rafaella végzett. A legkiélezettebb és a legszínvonalasabb verseny a harmadikosok és a negyedikesek között volt. Egyforma pontozással nyert Lakatos Róbert és Bányai Mátyás. A második helyet Varga Ivett-Renáta szerezte meg. A harmadik helyen szinte holtverseny alakult ki Dulányi Jázmin és Görcsi Barbara között. Értékes és tehetséges gyerekek szavaltak a versenyen, ezekre az értékekre pedig továbbra is vigyázni kell!

További képek ITT

Kategória: Események | Szóljon hozzá most!